Lesz a Földön víz és farmernadrág? – Old Blue
Az csak egy hír lenne, hogy létezik egy vállalkozás Veszprémben, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy csökkentse a környezeti terhelést, amit a legyártott és eldobott farmernadrágok jelentenek a Földön. Plank János, a cég vezetője azonban olyan döbbenetes részleteket osztott meg ebben az interjúban a környezetvédelemmel kapcsolatban, amire valószínűleg kevesen gondolnának a szakembereken kívül.
Az Old Blue márka azzal foglalkozik, hogy farmernadrágokat gyűjt be, és hasznosít újra. Mi a baj a farmerrel, amiért önök azt a célt tűzték ki, hogy 1 millió farmert gyűjtsenek be?
A gyapottermesztés az, ami nagyon terheli a környezetet. Miközben 1 kg gyapotot megtermelnek, amiből nagyjából két farmernadrág lesz, 20 liter vizet tesznek tönkre. Közben még felhasználnak 30 dekagramm vegyszert, ami növény védőszer és műtrágya. Ehhez jön még 2,7 kg szén-dioxid kibocsátás. (Megjegyzés: 1 kg benzin elégetésekor 2,1 kg szén-dioxid jön létre.)
Az előbbiek csak a gyapot megtermeléséről szólta. Ehhez jönnek még a gyártás és a szállítás további környezetterhelő tételei.
A termesztéshez és gyártáshoz olyan sok vizet használnak fel, hogy a Föld 10 legnagyobb folyójából 6 az év bizonyos időszakaiban már nem jut el a torkolatig. Ilyen folyó például a Gangesz. Az Aral-tó alig 30 év alatt elveszítette felületének kétharmadát. Van olyan korábbi kikötője, ami most 130 kilométerre van a víztől. Ezeken a vidékeken már komoly vízhiány lépett fel. Aszályos idők voltak azelőtt is, de már nem vitatható, hogy a romlás emberi tevékenység eredménye.
Akkor ne hordjunk farmert?
Nem az a baj, hogy farmerben járunk. Önmagában az egy erős anyag. A „fast fashion”, tehát a „gyors divat” a gond. Nagy cégek a fogyasztás növelése érdekében, már akár évi 40-50 kollekciót készítenek évente. Ennek ellensúlyozására Nyugat-Európában van olyan mozgalom, aminek az a célja, hogy legalább 30-szor hordj egy ruhaneműt. Tehát már az is valami lenne, ha ezt elérnénk, pedig ez egy kis szám, ami mutatja, hogy mekkora a probléma.
A fejlett országokban a ruhák 30%-át úgy dobják ki, hogy soha nem volt rajtuk. A farmert nem 20-szor lehet használni, ami csak egy szezont jelentene, hanem hosszú-hosszú éveken át, amikor pedig megkopik, még jó lenne munkásruhának a kertben, és utána még mindig újra lehetne hasznosítani. Még újabb ruhák is készíthetők belőle.
Mi volt a célja az Old Blue-val környezeti szempontból?
Olyasmivel akartam foglalkozni, ami kimutatható módon a környezet hasznára van, és kreatív, szerethető tevékenység. A farmereket ma már egyre nagyobb mennyiségben behozzák nekünk környezettudatos emberek, olyan is előfordul, hogy csomagban feladják. Hozzánk kerülnek még a turkáló üzletek és segélyszervezetek által sem hasznosítható farmerek is. Termékeinket hazai munkaerő segítségével készítjük, sok kézi munkával. Még megváltozott képességű embereknek is tudunk így munkát adni.
Miket készítenek Farmerből?
Az új funkciók, amelyeket a farmerek így betöltenek, valójában igen régen kitalált tárgyakban öltenek testet. Például: táskák, párnák, ülő bútorok, rongyszőnyegek, fonott szőnyegek, puffok, zsámolyok, raklap-bútorok, kanapék, babzsákok és gyerek bútorok. Készítünk egyéb dísz- és használati tárgyakat, mint például virágok, tolltartók, telefon tok, tablet tok, terítők, kenyértartók, pénztárcák. A virágok közepén még a farmergombokat is újrahasznosítjuk.
Karkötőket, gyűrűket és fülbevalókat, kitűzőket is készítünk. A cipzárakat fülbevalóknál használjuk fel.
Hogyan fogadja a közönség ezeket a termékeket?
Tetszik nekik. Nagy ritkán akad olyan, aki meglepődik, hogy „miért kék itt minden”. A többség korosztálytól függetlenül szimpatizál ezekkel. Van egy réteg, akiket farmermániásnak nevezhetnénk, ők egyszerűen szeretik a farmert és ami belőle készül. Vásárlóink másik része, nyilván átfedéssel, környezettudatos hozzáállása miatt használja szívesen, amiket készítünk.
Az újra hasznosított dolgokon túl mit tehenek az emberek a környezetért?
A szelektív hulladékgyűjtés nyilván pozitív dolog, de még jobb lenne, ha kevesebb csomagoló anyagot használnának, és a csomagoló anyagok újra hasznosíthatók lennének, valamint kívánatos lenne, hogy csökkentsék az egyszer használatos dolgok beszerzését.
Ha például valaki nálunk vásárol, akkor nem csomagoljuk az árut, hanem a vevő kiviszi magával a csomagtartóba, ha pedig postán küldjük, akkor a csomag elkészítéséhez kartont hasznosítunk újra.
Az is jó lenne, ha olyan dolgokat vennének, amibe nem tervezték be gyárilag, hogy egy megadott időn belül tönkremenjen (ezt tervezett avulásnak nevezik), hanem olyanokat, amiket sokáig lehet használni. Ha megjavítható valami, akkor javíttassák meg. Ha egy ruha jó lehet másnak, akkor csereberéljék el egymással, vagy adják oda ajándékba valakinek, aki használja majd. Persze el is adhatják mondjuk interneten.
Ezeket ruhával, cipővel és más tárgyakkal is megtehetik. Jól teszik, ha nem használnak eldobható műanyag palackokat, hanem helyettük tartós palackban visznek magukkal folyadékot.
Mi a helyzet az élelmiszerrel?
Ha a húsfogyasztás hetedével csökkenne, akkor azzal annyi szén-dioxid és más káros anyag kibocsátást spórolnánk meg, mint amennyit a közlekedéssel okozunk. Ha ekkora mennyiségű, tehát körülbelül 15% húst kivennénk a táplálkozásunkból, akkor azt szinte észre sem vennénk, s ennek mégis komoly mértékű javító hatása lenne a környezetre.
Élelmiszerből összességében is pazarlás van. Csak azalatt, amíg a növény eljut a boltba a polcokra, már azalatt 30% körüli pazarlás megy végbe, tehát ennyivel kevesebb áru jelenik meg valójában a polcokon, mert például kisebb a paradicsom mérete, mint az elvárt.
Európában a megvásárolt élelmiszer közel 50%-a a kukában végzi anélkül, hogy megettük volna. Telerakjuk a hűtőt, de nem esszük meg, és később újat veszünk. Ez a szám Amerikában 60% felett van.
Jobb lenne, ha olyan élelmiszereket vennénk, melyek tovább jók és így meg is ennénk, másrészt érdemes lenne előnyben részesíteni helyben termelt élelmiszereket, mert akkor a szállítással kapcsolatos környezetterhelés csökkenne. Nem vagyok fanatikus, tehát iszom kávét és teát is, amit pedig messziről hoznak ide, de amik megteremnek itthon, azokkal lehet számolni a másik oldalon.
Hogyan kellene egy új generációt felnevelni a Föld számára jobb nézőpontokkal?
Sajnálom, de nincs idő rá. Ez rossz nézőpont. Ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor a mi életünkben tönkre megy a Föld. Nem tehetjük át a felelősséget a feltörekvő nemzedékre, mert most tesszük tönkre a Földet, és a most élő felnőtteknek kell megoldania a dolgot. Tanulnunk kellene arról, hogy mit tehetünk a környezetünk megőrzéséért, javításáért, és tennünk is kellene.
Egy példa: Persze jó lenne, ha csak elektromos autók lennének, de még nem így lesz egy darabig. Addig is bárki megtanulhatná, hogyan vezessen úgy, hogy az autó húsz százalékkal kevesebbet fogyasszon. Sok más, egyszerű és azonnal használható trükk van, amivel környezetbarátabb, egészségesebb életet élhetünk. Nem kell egy csík fogkrém a fogkefére, mert egyetlen pötty fogkrém is ugyanolyan mértékben habzik.
Gazdasági értelemben nem elhanyagolható, hogy a környezetszámára kímélőbb és egészségesebb termékeket nagyon gyakran kis vállalkozások készítik, ezen termékek vásárlása tehát bárhol a Földön a helyi kisebb vállalkozásokat támogatja. Az ilyen vásárlási szokásoknak van egy közösség építő szerepe is.
Mit üzen összefoglalásképpen annak, aki tenni akar a környezetért?
Csináljon érte valamit, például szelektáljon, csökkentse a fogyasztását, bármit, ami segít a környezetnek, és ne tartsa vissza az, hogy amit csinál, az kicsinek tűnik számára, mert ezek összeadódnak, és amit összességében az emberek tehetnek, az nagy lesz.
Még több információ az Old Blue-ról: www.oldblue.hu
Old Blue WEB Shop: https://oldblue.shoprenter.hu
