Közünk van 1máshoz – Interjú Galambos Attilával
Interjú Galambos Attila filozófia- és etikatanárral arról a kezdeményezésről, amivel az idősebb és a fiatalabb generációk közötti távolság megszüntetésén dolgoznak.
Boldogság Magazin: Mi az a Közünk van egymáshoz?
Galambos Attila:
A Közünk van 1máshoz egy magánszemélyek által kezdeményezett program, de a Noha stúdió és alkotóműhely (https://www.facebook.com/Nohastudio/?fref=ts) biztosítja a szervezeti hátteret. Hosszú távú projektet vizionálunk, több programelemmel, közösségépítéssel, igazi intézménnyé válással.
Boldogság Magazin: Kinek az ötlete volt és mi a Közünk van 1máshoz célja?
A programot, ahogy említettem magánszemélyek kezdeményezték, azzal a céllal, hogy két generáció között (14-18 évesek, illetve 60 évnél idősebbek) párbeszédet kezdeményezzen. Ez a „párbeszéd” bármilyen formában létrejöhet, bármilyen közös cselekvés során. Nem csupán statikus előadásokat szeretnénk, ahol az idősebbek magukról, vagy a világról alkotott elképzelésükről beszélnek, hanem olyan programokat, ahol együtt csinálnak valamit, készítenek valamilyen közös produktumot, élményeket élnek át. Felmerülhet a kérdés: mindez miért újszerű, miért fontos, mi az értelme? Hiszen minden tinédzsernek vannak nagyszüleik, miért kellene egy ilyen programban részt venni. Csodálatos lenne, ha így lenne, azonban azt tapasztaltuk, hogy a realitás egészen más. Mivel a családok szétszakadtak, megszűnt a nagycsaládi állapot, amikor is generációk éltek egymással, a folyamatos kommunikáció és kapcsolat is megszűnt, felőrlődött. Ennek okán mind az idősek, mind a fiatalok gyakorlatilag ismeretlenként beszélnek a másik generációról. Unásik hallottuk ezeket a vádakat: az idősek erőszakosak, követelnek maguknak mindenféle előnyöket a társadalomban (legyen szó akár csak a helyek átadásától a buszon, egészen az alanyi jogon követelt tiszteletig), míg a fiatalok tiszteletlenek, bezzeg a mi időnkben… Tapasztalatunk szerint ez az ellenséges viszony alapvetően a kapcsolatok, a közös élmények, az együtt töltött idő hiánya miatt alakult ki.
Boldogság Magazin: Milyen tevékenységek lennének képesek csökkenteni a generációk közötti kommunikációs hiányt?
Eddig három hangsúlyos tevékenység zajlik. Első lépésként 60 évnél idősebb személyeket kerestünk. Eddig több mint 30 emberrel beszéltünk, és folyamatosan kutatunk azok után az agilis, aktív idősek után, akik szívesen csatlakoznának a projekthez.
Május elsejével hirdettünk egy versenyt, melynek nem titkolt célja a fiatalok elérése volt. Ennek során egy fotót kell újrafényképezniük. A harmadik lépés pedig egy nagy volumenű csapatverseny lesz, amihez szervezünk egy tábort is augusztus közepére. Ezek mellett szervezzük az iskolai programjainkat, illetve elkezdtük támogatni a Közünk van 1máshoz tinicsapatát is.
Boldogság Magazin: Hogy látja, melyik generációt lesz nehezebb bevonni az együttműködésbe?
Egyértelmű, hogy a tinédzsereket. Annyi információ veszi körül őket, hogy nagyon nehéz felkelteni a figyelmüket, az érdeklődésüket, aktivizálni őket, véleményt kicsikarni belőlük. Továbbá kondicionálva vannak a szótlan megfigyelésre. Nem is csoda, hiszen napi 8-10 órákat ülnek az iskolapadban, ahol egyáltalán nem kíváncsiak arra, hogy mit gondolnak a világról, nem partnerként kezelik őket. Ez is oka lehet az inaktivitásuknak.
Boldogság Magazin: Vannak már örömteli tapasztalatai?
Persze, számos. A találkozások mindig nagy élmények, fantasztikus történeteket hallunk. Az elmúlt 60-80 év számos izgalmas társadalmi változást eredményezett. Akik pedig mindezt átélték itt élnek közöttünk, élő történelemként. Nem kell hozzá nagy nyitottság, hogy izgalmas dolgokat tudjunk meg.
Boldogság Magazin: Kikre számítanak abban, hogy segítségükre lesznek abban hogy találkozzon a „két oldal”?
A célcsoportjaink eléréshez a következőkre van szükségünk: Egyrészt a 60 évnél idősebb generáció jelentkezésére, akik szívesen csatlakoznának a programhoz, illetve rokonok, ismerősök, barátok ajánlására. Másrészt pedig középiskolák, tanárok, középiskolásokkal foglalkozó civil szervezetek jelentkezésére, akik látnak fantáziát az ilyen típus nem-formális, illetve informális kompetenciafejlesztésben. Továbbá várnánk támogatók jelentkezését is, akik anyagi vagy tárgyi hozzájárulásokkal támogatni tudnák a projekt és annak programelemeinek a fejlődését.
Boldogság Magazin: Ön szerint mit tehet az iskola annak érdekében, hogy a fiatalok tiszteljék az időseket?
A tisztelet talán nem jó szó, illetve a mi szempontunkból nem releváns. Sokkal inkább a kölcsönösségre törekszünk. Ha a tisztelet fontos kifejezés, akkor a célunk, hogy az emberek nagy általánosságban tiszteljék egymást. Fontosabb számunkra az egymásra való odafigyelés készségének a fejlesztése, az empátiáé, ami több emberöltő távolságban lévő személyek számára talán a legfontosabb.
Boldogság Magazin: Milyen előnyök származhatnak a társadalomnak abból, ha több idős és fiatal jobban megérti egymást?
Mindkét korosztály hatalmas tudással rendelkezik. Az, hogy emberek találkoznak egymással, beszélnek, közös tevékenységeket valósítanak meg, ne adj Isten vitatkoznak egymással kerülve a személyeskedést csak az érvekre koncentrálva, az hatalmas változásokat eredményezhet a magyar társadalomban. Világunk szinte követhetetlen tempóban változik, legyen szó akár technikai, akár ideológiai, akár társadalmi kérdésekről. Mindezt úgy lehet a legjobban feldolgozni, ha nyitottak vagyunk az egymástól való tanulásra, életkortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül.
Boldogság Magazin: Meddig szeretne, szeretnének eljutni, mit szeretne elérni 2016-ban?
Szeretnénk létrehozni az ifjúsági csoportunkat, akik már önállóan kezdeményeznének programokat, tervezzük a nyári tábort, az iskolai és iskolán kívüli programelemeket és a partnerek bevonását és megszólítását. Tehát van előttünk munka bőven.
Boldogság Magazin: Olvasóink nevében is köszönjünk a válaszokat és sok sikert kívánunk a „Közünk van 1máshoz” megvalósulásához!
Galambos Attila:
Szívesen!
Több információ a projektről a Facebookon: https://www.facebook.com/Nohastudio/?fref=ts
