Egy pillanat a boldogság?
Az ember érzi azt, hogy boldog-e vagy sem, azonban valószínűleg kevesen teszik fel azt a kérdést, hogy mi a boldogság. Ahhoz viszont, hogy boldogok legyünk hiába szerzünk tudást a szerelem, a gyermeknevelés, munkahelyi boldogulás vagy más témákban, ha nem tudjuk mi a boldogság.
A boldogság nem csak annyi, hogy jól érzem magam. Eszünk valami finomat, de nem mondjuk erre, hogy „boldog vagyok”. Más lenne ugyanezzel a helyzet, ha általában éheznénk és arra vágynánk, bárcsak mindig lenne mit ennünk, majd eljönne egy pont az életünkben, s onnan kezdve nem éheznénk sosem, hanem finom ételeket ehetnénk. Akkor elmondhatnánk, hogy boldogok vagyunk, mert elértünk egy fontos célt az életünkben.
Meddig tart a boldogság?
A boldogság azonban nem csak annyi, hogy elértünk egy célt. Ha így lenne, akkor egy főiskolai tanulónak négy évig várnia kellene, hogy a tanulással kapcsolatban elmondhassa, hogy boldog, amikor is átvenné a diplomáját.
Szerencsére a boldogság nem egy pillanat, hanem akár egy hosszan tartó állapot! Ha például valaki nagyon szeretne autót vezetni, akkor nem csak akkor érzi boldognak magát, amikor megkapja a jogosítványt, hanem már akkor is, amikor akár egy oktatóval az oldalán, de egész jól elboldogul a forgalomban, az autó pedig azt csinálja, amit ő kigondol és pontosan arra és úgy menne, ahogyan ő szeretné. A boldogság tehát nem csak „megérkezés”, hanem az „oda” vezető út is, ha tudatában vagyunk annak, hogy haladunk!
Amikor azonban már évek óta autót vezetünk nem feltétlenül gondolunk arra, hogy boldogok vagyunk, mert már tudunk autót vezetni. Korábban még célunk volt az autóvezetés tanulásával, ma pedig már nincs. A két helyzet között a CÉL a különbség. Később talán boldog valaki, hogy elvezette az autót egy 1500 km távol lévő nyaralóhelyre, de akkor sem annyira az autóvezetés volt a cél, hanem inkább a nyaralás, tehát ebben az esetben azzal okoz az ember boldogságot, hogy megvalósítja a nyaralással kapcsolatos tervét és ebben a megérkezés lehet egy első pillanat, de lehet az is az első, amikor hátrahagyja hétköznapi teendőit, beül az autóba és elindul.
Mástól várt boldogság
Vannak filozófiák, melyek a boldogságról olyasmit tanítanak, hogy azt másvalakitől vagy másoktól kapjuk. Egy boldogság-tanácsadó nem cáfolja, hogy ez lehetséges, de sokkal hasznosabb az embereknek, ha arra tanítjuk őket, hogy ők mit tehetnek a boldogságukért és mások boldogságáért. Egy általánosan, az élete minden területére kiterjedően boldogtalan emberről egy dolgot biztosan tudunk: nem éri el a céljait vagy rosszabb esetben nincsenek céljai!
A legelső dolog, amiben segíthetünk valakinek, hogy megkerestetünk vele egy célt, amit feladott és újraélesztetjük vele vagy segítünk neki, hogy tűzzön ki egy újabb célt. Amíg ugyanis nincs cél, addig nem lesz boldog, hiszen lépéseket sem tesz a cél felé, pedig a boldogság pontosan e lépéseken keresztül jön létre. Azon keresztül, hogy némi akadályokon túljutunk. Példánkhoz visszatérve: attól még senki sem lett boldog, hogy feketén vett egy jogosítványt, de az biztos, hogy rosszul érzete magát, mindahányszor rendőrt látott.
A boldogság tehát egy célból, a hozzá vezető úton lévő akadályok leküzdéséből és a célba való megérkezéskor érzett elégedettségből áll. Ezt hamarosan egy újabb cél kitűzése követi.
Elmúlik a boldogság
Egyáltalán nem kell, hogy elmúljon a boldogság, de amikor ez történik, akkor annak nyilvánvaló okai vannak, gyakran pedig mi magunk vagyunk az “ok”.
Sokan, akiknek tönkrement a párkapcsolatuk, úgy jártak, hogy egymás mellé szegődtek, akár össze is házasodtak, de kettejük közül egyikük vagy mindketten abbahagyták olyan új célok kitűzését, melyekért vállt-vállnak vetve küzdhettek volna. Amikor pedig már nincs cél egy kapcsolatban, akkor az nem hoz létre tovább boldogságot. Jó lenne, ha az, aki összeesket párokat, ezt minden házasodónak elmondaná, de sajnos legtöbbször ők maguk sem tudják.
Levezethető lenne ehhez hasonlóan az is, hogy miért nem boldogok egyes családok és miért van olyan sok nevelési nehézség, pedig mennyire boldogok voltak, amikor a gyermek született. Nyilván tudás is kell az akadályok leküzdéséhez, ebben az esetben például arról, hogy ki egy gyerek, mik a céljai és hogyan segíthetjük őt ezek elérésében. Minél többet tudunk ezekről, annál boldogabb gyermeket nevelünk és nagyon is valószínű, hogy annál boldogabb lesz a családunk is.
Boldogság nem csak a magánéletben van
Boldog akar lenni valaki a munkájával kapcsolatban? Akkor ahelyett, hogy a munkáltatót szidná (rossz munkakörülmények, alacsony fizetés), ki kell találnia egy olyan célt a munkával vagy vállalkozással kapcsolatban, ami megvalósítható és el kell kezdenie megvalósítani azt. Ez néha megvalósítható a mostani munkahelyen, a mostani főnökkel és munkatársakkal együttműködve, máskor pedig nem, akkor pedig ki kell találni, hogy mi mást lehet tenni egy jobb munkahelyért vagy vállalkozásért.
Az élet bármely területén is akarunk boldogabbak lenni, a legnagyobb ellenségünk saját tétlenségünk. Nincs más módja a boldogtalanságnak, mint az, hogy megadjuk magunkat egy nem optimális helyzetben, ahelyett hogy kitűznénk egy célt és haladnánk felé, amikor pedig akadályokhoz érkeznénk, akkor nem adnánk fel. Ne add meg magad!
