Amit sokan szeretnének
Van valami, aminek megszerzéséért sokat tesznek nők és férfiak, gyerekek és még a reklámipar is. Teljes hiányában pedig elég sivár az élet. Amikor viszont valaki ezt „gyártani” kezdi, akkor sokszor nem is sejti, mekkora gazdagság van a kezében.
Használják arra, hogy boldoggá tegyenek valakit, hiányát pedig arra, hogy jelentéktelennek érezze magát. Annyira egyszerű és olyan gyakran használt vagy megvont dolog, hogy fel sem tűnik az embernek, pedig ha valaki mesterien tudja használni, akkor az könnyen sikereinek alapjává válhat, és használatával megerősítheti mások jó szándékát és gyengítheti a negatív tényezőket. Ez a „csodaszer” pedig a figyelem.
Túlságosan egyszerű
Saját igényességükön túl ez az, amiért csinosan öltöznek a nők, izmosra gyúrja magát néhány férfi, de a sírással ugyanezt akarja megszerezni a gyerek is, hogy azután a figyelem birtokában elmondhassa, mit szeretne. A figyelem részben eszköz, másrészt önmagában is értéket képvisel, utóbbit jól példázza annak a sportolónak a reklám értéke, akire teljesítménye miatt sokan kíváncsiak. Van persze van ki nem érdemelt figyelem is, amit többek között tehetségtelen, de a média és a sajtó által jól futtatott “celebek” kapnak, ám ez nem változtat azon, hogy a figyelem értékes.
A figyelem értéke legtöbbször nem fejezhető ki pénzben és az üzleti világot leszámítva nincs is hozzá sok köze. Akármilyen értéket képvisel is, összefüggésben van a boldogsággal, mert az emberek büszkén osztják meg másokkal elért céljaikat, sikereiket, ez pedig nem megy anélkül, hogy lenne ott valaki, aki figyel és meghallgat.
Honnan származik?
Azt hinnénk, hogy bőven van figyelem. A helyzet azonban az, hogy tárgyak nem adnak figyelmet. Csak élőlények teremtik. Mit „tesznek” a tárgyak? Csak vonzzák, igénylik a figyelmet, de sosem adnak. Ezért lesz boldogtalan még a leggazdagabb ember is, akit nem vesznek körül figyelmes barátok, akiket nem milliárdos vagyona érdekel, hanem az ő személye maga.
A figyelem persze nem szegénység vagy gazdagság kérdése, de ha már itt járunk, akkor említsük meg, hogy az igazán szegénynek ugyanaz a baja, mint a magányos gazdagnak: nem kap valódi, igazán neki szóló figyelmet másoktól, és nem ad figyelmet Imásoknak.
A figyelem fontossága
Értéke és jelentősége könnyebben megérthető, ha megvizsgáljuk, hogy mi történik hiányában. Egy sportoló kitartó szorgalommal elérheti, hogy felfigyeljenek teljesítményére, versenyekre vigyék, ahol azután még jobban kitűnhet. Egy darabig ő maga is büszke lehet teljesítményére, de végül mások figyelme teszi híressé.
Nyilvánvalóan sok embert nem vonz az ismertség, de hacsak valaki nem keresi a magányt tudatosan, akkor valamennyi figyelemre szüksége van. Ha egy óvónő kifejezetten a gyerekeknek szenteli is munkaidejét, még akkor is szüksége lesz a gyerekek figyelmére, ha tenni akar értük valamit, ha tanítani akar nekik, ha fejleszteni szeretné őket.
Mint az arany
Olyan a figyelem, mint az arany, értékes, mert kevés van belőle. Szerencsére abban eltér az aranytól, hogy korlátlan mennyiségben létrehozhatjuk. Az ember éppen abban tévedhet nagyot, ha azt hiszi, hogy ha ad belőle, akkor neki kevesebb lesz. Érdekes módon pontosan fordítottja a helyzet:
Minél többet adunk belőle másnak, annál gazdagabbnak érezzük magunkat.
Megfigyelhető egy gyereknél, hogy elhalmozhatják a szülei ajándékokkal, de akkor lesz tartósan jó állapotban és boldog, ha elegendő figyelmet kap. Meghallgatják a szülei, érdeklik őket, amiket mond, játszanak vele. Ez a gyereknevelés lényeges eleme.
Vehet egy férj is meglepetést a feleségének, az örül is majd neki, de boldog inkább akkor lesz, ha minden napra jut legalább néhány kedves és őszinte szó, ölelés. Mi lesz, ha mégsem jut kedvességből minden napra? Semmi, mert a korábbi figyelem és figyelmesség olyan stabillá tesz egy párkapcsolatot, hogy egy átmeneti nehézséget simán átvészel a párkapcsolat.
Amiből mindenkinek van
Mindegy, hogy valaki jómódú vagy nehéz a megélhetése. Figyelemből annyit hoz létre, amennyit csak akar. Ebben nem játszik a pénz. A figyelem nagyon tiszta dolog. Persze időnként az ember leterhelt lehet saját problémáival. Olyankor nehéznek érezheti figyelmet adni másoknak, pedig a nekik nyújtott segítség, a mások felé irányuló figyelem leveheti saját gondjaink terhének egy részét.
Bárki kipróbálhatja, hogy egy nap, amikor nem olyan fényes az élet, amikor „normális” ember inkább magányra vágyna, akkor ehelyett felkeres vagy felhív valakit, és ahelyett, hogy magáról panaszkodna neki, inkább érdeklődik a másik iránt. Talán elsőre nem tűnik könnyűnek, és néha tényleg nem az, de csak egy döntés az egész, és mindkettejük napja jobban alakul majd.
boldogság-tanácsadó
© 2017-2019. Boldogság Magazin
