“Változatos” szerelem
„Cseréld le a csajodat? Dobd a hapsidat?”
Min múlik, hogy mennyi ideig tart a szerelem? Szerelmet vagy csak kalandot akarnak az emberek? Milyen boldogsághoz vezet az, amit annyiszor sugallnak a tévé és rádió műsorokban, hogy légy laza, csajozz, pasizz, hiszen „úgyis csak egyszer élünk”?
Az ember sok mindenben keresi a boldogságot, így a szerelemben is. Szólhatnának ezek a sorok arról, amikor az emberek a művészetben, a munkában vagy a tanulásban keresnek boldogságot, de kevés dolog van, ami annyi öröm vagy fordítva: annyi boldogtalanság forrása lenne, mint a szerelem és az ehhez kapcsolódó házasság.
Észrevetted már, milyen sok rádiós beszélgetős műsor témája a szerelem. Az még nem is lenne rossz, ha valóban ez lenne a téma, de több ilyen műsor és sok bennük elhangzó vélemény épül arra az „általános igazságra”, hogy a változás gyönyörködtet. Tényleg kellemes egyszer itt nyaralni, másszor pedig amott, ugyanígy klassz dolog pár évente új autóval járni, de következik ebből az, hogy boldog csak úgy leszel a szerelemben, ha elég gyakran lecseréled a párodat?
Így irigyeld őket!
Sokan kipróbálták már azt az életmódot, hogy csak „rövid, gyors szerelmet” keresnek, majd odébbállnak. A külső szemlélőt könnyen megtévesztheti ez a „könnyedség”. Azt látja, hogy milyen vidám ez a csaj vagy az srác. Meglepődnél azonban, ha nem egy bulin vagy egy szórakozóhelyen és sokszor az alkohol segítségével felvett művidámság közepette látnád őt, hanem hétköznap reggel vagy este, amikor egyedül van vagy éppen az aznapi „párja” mellett ébred.
Ne tévesszen meg a bulihangulatban megfigyelhető látszólagos könnyedség! Azok az emberek, akiknek folyton új szerelemre van szükségük, nagyon ritkán szerelmesek valójában. Elég merész dolog egyenlőségjelet tenni a szex és a szerelem közé. A szex kellemes örömforrás, de azok, akik állandóan új pasira új csajra hajtanak, a szexen kívül aligha jutnak tovább. Hová is nem jutnak így el? Pontosan a szerelemhez nem! Akkor hát érdemes irigyelni „laza életstílusukat”?
Néha úgy érzed: valami nincs rendben velem?!
Sajnos pont azok a fiatalok kételkednek magukban, akik az úgynevezett hűséges típushoz* tartoznak. Ők ugyanis hosszú távú kapcsolatra vágynak, de néha nem ezt kapják a kapcsolattól. Egy egész könyvet meg lehetne tölteni a nekik való válaszokkal. Nem vagy értéktelen. Ne menj bele olyan kapcsolatba, melynek már az elején sem becsülnek meg! Menj önbecsüléssel a kapcsolatba! Nem elég hűségesnek lenni, azt szeretettel, de el kell várni a másiktól is. Nem tudom miben reménykedik az, akit már háromszor megcsaltak, hogy miért nem teszi majd vele a párja negyedszerre is. Ameddig értelmét látod, taníthatod a párodat, ha azt látod, hogy nem érti a hűség értékét. A hűség nem egy elavult, csak a múlt századi regények lapjainak ideje múlt hozzáállása a szerelemhez.
Kérdezz meg olyan embereket, akik tíz évek óta boldogok a feleségükkel, férjükkel! Ők valószínűleg tapasztalják a hűség erejét, értékét és azt, hogy az hosszú távon is mennyi öröm forrása. Akik viszont minden szombaton vagy minden nap más ágyában ébrednek sosem tapasztalják meg a boldogságot, miközben azt hazudják maguknak és barátaiknak, hogy azt keresték és megtalálták.
(Amúgy a cikk írója szerint az embereket nem volna szabad típusokra osztani, hanem csak a viselkedés mintáikat besorolni, mert az ember amikor tudást szerez, amikor felismeri nem kívánatos állapotait, akkor igenis képes változni!)
Akkor mi lesz a változatossággal?
Semmi különös! Éljétek meg a pároddal EGYÜTT a változatosságot és akkor hosszan boldogok lesztek, miközben hűségesek is maradtok! Erről és arról, hogy meddig tart a szerelem, valamint célokról azonban egy másik írás szól, ITT.
Boldogság-tanácsadó
