A hosszú élet titka
Sok-sok kutatás és tanulmány készült arról, hogy az ember élete lehetne jóval hosszabb, mint amit a Föld legtöbb országában tapasztalunk.
Gyakran az állatvilágot hozzák példának, és arra jutnak, hogy ha a terhesség és az élethossz arányából indulunk ki, akkor az ember optimálisan 100-120 évig is élhetne egészségesen, aktívan és közben még boldog is lenne. A gyakorlat azonban mást mutat: jóval elmaradunk a lehetséges élethossztól és sokan még a rövidebb élet nagy részét is betegségekkel és romló fizikai állapottal éli le.
A hosszú élet titkát régóta keresik
Rengeteg próbálkozás történt már, mesterséges csodaszereket hoztak létre, a genetikai kutatások nyomán különféle ötletek jelentek meg, amiktől azt várták, hogy hosszabbítsák az életet, és ezzel együtt jobb minőségűvé is tegyék.
Lehetséges ez? Sikerülni fog? Mi magunk tényleg teszünk valamit a hosszabb élet érdekében vagy azt várjuk, hogy valaki más majd megoldja helyettünk?
A tudomány és a kutatók rengeteg okos teóriával ellátja a hosszabb életre vágyókat. Mindenféle diéták, bogyók, valamint génsebészeti eljárások, fiatalító vagy annak mondott krémek és belsőleg regeneráló italok csábítják az embereket, melyekről azt mondják, hogy meghosszabbíthatják, boldogabbá tehetik az életünket.
Mivel az eredmény vagy az eredménytelenség inkább csak hosszú távon derül ki, ezért addig is jó piaci lehetőségeket rejtenek az ilyen termékek és szolgáltatások. Hogyan is lehetne bebizonyítani, hogy az adott dolog hozzá járul-e az élettartam növeléséhez, amikor az majd csak sokkal később derülhetne ki?
A Kék Zónák lakói
Egy kutató, Dan Buettner a National Geographic-kal való együttműködésben összegyűjtötte azokat a földrajzi területeket, ahol 10-szer nagyobb eséllyel érik meg a 100 év feletti kort az ott élők és elnevezték ezeket Kék Zónáknak. A Kék Zónák a Földnek azon területein vannak, ahol a bolygó többi részéhez képest kimutathatóan magasabb a 100 éven felüliek aránya. Van olyan kék zóna, ahol ahol 100-szor többen érik el a 100 év fölötti kort, mint a világ más pontjain.
Azt kutatták, hogy mi lehet az oka és egy átlag ember hogyan értheti azt meg, hogy miért képesek ezeken a helyeken ilyen extrém magas kort ennyire jó eséllyel megélni. Kék Zónák lakóinak számítanak a japán Okinawa szigeten lakók, a szardíniaiak, az abházok Grúziában, a pakisztáni hunza népcsoport területe. Hasonlóan jók a hosszú élet esélyei a vilcabambáknak Ecuadorban és egy görög népcsoport tagjainak Ikária szigetén.
A kutatás olyan közös tulajdonságokat, összetevőket keresett, amely mindegyik csoportra jellemző. Amit találtak, abban nincsen semmilyen csoda, inkább nagyon is egyszerű hogy mi a megoldás a hosszú életre.
Egyetlen vizsgált csoport tagjai sem voltak túlsúlyosak, túl tápláltak. Nagy arányban fogyasztottak olyan ételeket, amit élő „tápláléknak” nevezünk. Nagy mennyiségű zöldséget, növényféléket fogyasztanak nyersen. Ezzel elegendő vitamin, ásványi anyag és rost bevitelét biztosították a test számára.
Az ott élőknek sok céljuk van, szeretnek dolgozni, és ez egész életükre jellemző, szeretik az életet és eleve hosszú távra terveznek. A családokban a legidősebbeket tartják a legértékesebbek, fontos számukra az idősek bölcsessége, tisztelik, megbecsülik és nagyon szeretik az öregeket.
Fontos számukra a baráti kötelékek és ápolják is a barátságot. Legalább 5-6 olyan baráti kapcsolatuk van, ami egy egész életen át tart. Elegendő figyelmet, időt és energiát fordítanak egy másra.
Összességében elmondható, hogy a Kék Zónák lakói boldog és kiegyensúlyozott életet élnek.
Boldog társas kapcsolatok
Mivel fizikai állapotuk lehetővé teszi, ezért egész életükben aktívak, dolgoznak és többnyire jókedvűek. Gyakori náluk, hogy a férfiak 90 évesen is megőrzik nemzőképességüket. Ritka, hogy betegségben haljanak meg, inkább egy végig dolgozott aktív nap után alszanak el örökre. Nem szenvedve, hanem gyorsan, egészségesen halnak meg.
Egy másik, a Framingham tanulmány bizonyítja azt, hogy a helyes életmód mellett mennyire fontos az emberi környezet is. Ez a tanulmány azt állította vizsgálata középpontjába, hogy miként hat az emberi környezet az egészségi és fizikai állapotra. Kiderült, hogy 50%-kkal nagyobb eséllyel híznak el azok az emberek, akiknek a baráti körében inkább túlsúlyos, kövér emberek vannak. Ezért jó, ha az emberek igyekeznek a felesleges kilók eltüntetésében és segítenek baráti körünknek is a túlsúly megszüntetésében.
A kutatások megerősítik azt, hogy mivel az ember társas lény, ezért jól tesszük, ha segítjük a környezetünkben élőket abban, hogy egészségesek legyenek és ők maguk is figyeljenek magukra. A mi figyelmünkkel és segítségünkkel ők is jobb állapotban lesznek és hosszabb ideig élhetnek. Ez fordítva is igaz: az ő élethosszuknak és egészségi állapotuknak hatása lesz a miénkre is.
Ez az írás Dan Buettner tanulmánya alapján készült, ami ezen a linken nézhető meg, magyar felirattal.
