Világméretű járvány várható?

Ha Billy G. megmondja, akkor arra sokan odafigyelnek. Mielőtt a világjárványra rátérünk, foglalkozzunk azzal, hogy korábban azt is megmondta, hogy túl sokan vagyunk, ennyi; nem bír el több embert a Föld. Ennél az állításánál csak az meredekebb, amit a „megoldás” sugall.

 

Mit is állít G. úr?

Hideg matekkal annyi az ő logikája, hogy minden ember fenntartása a Földön valamennyi energiába kerül, az valamennyi szén-dioxid kibocsátással jár és így bolygónk már nem bírja. Ehhez sok mindent hozzáérthetünk, például igaz az is, hogy minden egyes ember egy kicsit több tisztítandó vizet okoz és valamennyi elszállítandó és kezelendő szemetet hoz létre.

Előfordult már alantas „társadalmi rendszerekben”, hogy a rendszer fennmaradásához a betegek, gyengék, munkaképtelenek és szegények halálát hirdették a legjobb megoldásnak. Ezzel együtt pedig valamely „faj” felsőbbrendűségét hirdették.

Ha sok részigazságot egymás mellé teszünk, akkor kapunk egy nagy igazságot. (Ez az ő módszere, amikor a témáról beszél.)

Vajon szándékosan hallgatja el azokat a tényeket, melyek az emberiség közös továbbélése, sőt, létszámának biztonságos növekedését is lehetővé tennék?

Anélkül, hogy forradalmárrá kellene válnunk, érdemes megemlítenünk azokat a tényeket, melyeket a világ hatalmasságai mindig elfelejtenek kimondani, amikor az aktuális „világ vége” képet felvázolják nekünk.  Néhány kiragadott ezek a közül:

 

Amiről elterelik a figyelmet

1. G. úr nem mondja el, hogy kormányok adórendszereken keresztül, minden évben, a világon megtermelt haszon átlagosan több, mint felét elvonják népüktől, hogy azokat állami kiadásokra fordítsák. Ennek szükségességét szociális hálóval igazolják, miközben a szociális hálónál többet visznek el a korrupciós, a katonai és a médiahatalom fenntartási kiadások. (A mai államok nem jó gazdái a pénznek.) Mellesleg: az embereknek alig lenne szüksége szociális hálóra, ha náluk maradhatna jogos bevételük nagy része.

2. Kormányok fenntartható fejlődésről beszélnek, de ezen csak saját fenntartható állami bevételeiket és a lobbistáik által képviselt profitóriások garantált jövedelmét értik. Ehelyett fenntartható szellemi és technikai fejlődést kellene megcélozni.

3. A társadalmat olyan helyzetbe kell hozni, hogy az egyén céljai között fontosabbá váljanak az eleve minden emberrel vele született művészeti és szellemi célok. Amíg a médiában fontosabb egy pénzember szava, mint egy gitárművészé, addig látjuk, hogy a teljes emberiség számára is és az egyén számára is szándékosan elérhetetlen célok vannak állítva, ami körülbelül ez: légy gazdag, majd légy még gazdagabb, hogy csodáljanak. A csodálatot a politikusok, médiacelebek helyett a művészekre, gondolkodókra, a közösségek legnagyobb segítői számára kellene irányítani, mert különben marad a régi „értékrend”, ami kb. ennyi: „mindenki annyit ér, amennyije van”.

4. Az embereket gyerekkoruktól fogva arra kellene oktatni, hogy a saját szemükkel figyeljenek meg dolgokat, elegendően okosnak kell őket megtartani ahhoz, hogy ne engedjék önös politikai érdekek által működtetett média által befolyásolni magukat, sőt ne kezdjék el vagy hagyják abba ezek „fogyasztását”. Az oktatásnak nem az anyagok bebiflázásáról, hanem képesség növeléséről és gyakorlatban való alkalmazás képességéről kellene szólnia. Az ember túlélésének képességét nem elavult dolgok magolása emeli, hanem az az intelligencia, ahogyan a változásokhoz viszonyul.

5. A szén-dioxidról: Az emberiségnek rendelkezésre állnak olyan, a szénhidrogének elégetésénél jobb, a környezetet kímélő energiaforrások, melyek alkalmasak a teljes energiaigény kielégítésére. Senki nem vitatja, hogy a máig felépített elavult áramtermelési kapacitások lecserélése eltartana egy ideig. A kormányoknak azonban el kellene dönteniük, hogy PR célú beruházások helyett érdemben napenergiára, szélenergiára, valamint (tengerhullám, árapályerőmű, stb) és az energiák idő- és térbeli egyenetlen rendelkezésre állásának kiküszöbölésére fektetik a hangsúlyt.

6. Az emberek egészségéért kevesebbet kellene aggódnunk, ha a vetőmagokat nem világméretű monstrum cég(ek) állítaná(k) elő, s így a vetőmag előállításánál nem a profit, hanem az emberiség jó minőségű táplálása lenne az elsődleges cél. A vetőmagokat lehetőleg a felhasználási helyhez közel és annak a környezetnek a fajtáiból kellene előállítani és minél közelebb a biotermesztés eszményeihez, hogy ezáltal az emberi testekbe ne kerüljenek feleslegesen mérgező anyagok.

Mint olvasót, kérem önt, hogy ahol a fenti pontoknál bárhol kételye merült fel a dolog igazságáról, vizsgálja meg a saját tisztánlátása kedvéért, hogy nem vezették-e ezzel kapcsolatban félre hosszú éveken át, s nem az a bebetonozódott „igazság” nem engedi-e meg, hogy másként lássa a dolgot. Mindazonáltal természetesen jogában áll másként vélni, hiszen így pontosan megfelel a 4. pontnak.

 

Mi folyik jelenleg?

1. Biztosan a legjobban működik-e az emberiség fennmaradása szempontjából az a vagyon (és ez a teljes földi vagyon 50%-a), amit az emberiség 1%-a birtokol? Másodlagos kérdés, hogy elméletileg szerezhető volt-e egyáltalán ekkora méretű vagyon tisztességes úton, másrészt ha nem fizikai rablással jött létre, akkor a vállalati „lobbitevékenység” miért nem minősül korrupciónak. (Megjegyzés: A magántulajdon védelmét persze fontos tiszteletben tartani.)

2. A Földön „érvényes” pénzügyi rendszerbe miért és hogyan van az beépítve, hogy az aránytalanság társadalmakon belül és országok között is egyre nőjön?

3. A Föld nem véletlenül van ebben a helyzetben, hanem azok miatt a média jóvoltából vezetőknek látszó emberek miatt, akik igazi feladata nem közösségek, hanem hatalmasságok valódi anyagi hatalmának fenntartása. Ma már nem tűnnek fel államférfiak a választási hercehurcákban, hanem csak politikusok. (Politika = A hatalom megszerzése és fenntartása – akkor meg mit várunk tőlük?)

India ma sem lenne független, ha politikusokra bízták volna a sorsát. Szerencséjükre volt Gandhijuk, egy államférfi, aki nem féltette személyes sorsát, hanem járta országát (nem az övé volt a sajtó), hogy felvilágosítsa az embereket valami olyasmiről, hogy az erőszakot elmossa a tiszta szívűek egysége, még ha ez jár is némi áldozattal.

4. Folyik a demokrácia fogalom kiüresítése abból a célból, hogy az emberek ne vágyjanak többé demokráciára és ez lehetővé tegye modern kori masszív elnyomó társadalmak létrejöttét, ahol nem lesz többé „lelkiismereti nehézség” a szegények és gyengék kasztokba sorolása és pusztítása.

Az persze tényleg ráférne az emberiségre, ha valami jobbat, de nem elnyomóbbat kitalálna a demokráciánál, s amely rendszer jobban garantálná a hosszú távú fennmaradást.

 

Halálpanelek

A téma nagy és megengedne egy teljes könyvet. Elnézést kérek az olvasótól, hogy helyette pár oldallal kell beérnie, s így nem említek számos fontos dolgot, amelyek még szintén lehetővé tennék, hogy akár sokkal, de sokkal több embert is boldogságban eltartson ez a bolygó.

Nehéz G. úr szavait félreértelmezni abban az előadásban, melyben arról elmélkedett, hogy a beteg haldoklókat hagyni kellene meghalni, s ahol felmelegített egy, a náci Németországból való halálpanel kifejezést, ami olyan testületet jelent, amelynek jogában áll eldönteni, hogy mely betegek maradhatnak életben és melyek nem, ami kiterjedt arra, hogy nincs „szükségük” fogyatékosokra és öregekre. (Az interjú megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=K7YQ7TPG6Ro)

 

Mi a helyzet a világjárvánnyal?

Legutóbb G. úr arról nyilatkozott, hogy tíz éven belül valószínűleg várható valami világméretű járvány, ami majd tízmilliók halálát okozza, tette közzé a Business Insider UK.

Azután arra tért ki, hogy egy ilyen krízis helyzet ténylegesen és anyagilag is szinte kezelhetetlen lenne, ezért a kormányoknak inkább előre évente kellene finanszíroznia a vakcina kutatást.

Ez akár még lehetne is valami aggódás a világ sorsáért, de korábban így nyilatkozott:

“A világ népessége 6,8 milliárd, és a 9 milliárdot is el fogja érni. Ha igazán jól végezzük a dolgunkat az új vakcinákkal, egészségüggyel, születésszabályozással, talán 10-15%-kal csökkenthetjük.”

Érdemes megemlíteni, hogy G. úrnak, aki a világ egyik leggazdagabb embere (volt már első is), komoly érdekeltségei vannak oltásokat fejlesztő cégekben. Már csak az a kérdés, hogy az oltásokkal embereket akar megmenteni, vagy egy felső tízezer számára a Földet egy kisebb létszámú emberiség elérésével.

Az ilyen interjúk, nyilatkozatok joggal erősítik fel nem csak az oltások ellenzőinek félelmeit, de azokét is, akiket évek óta bélyegeznek meg azzal, hogy chemtrail összeesküvés-elméletet gyártanak, pedig csak józan ésszel felfogják, hogy mi a különbség egy normális repülő kondenzcsíkja és a szándékosan a levegőbe vegyi permetet juttató, egymást sűrűn keresztező és leginkább lakott terület felett megjelenő csíkrendszer között. Kisebb városok felett ez utóbbi többször már úgy is megfigyelhető, hogy egyetlen repülő az, amely számos fordulóban szórja ki az anyagot.

Ma még nem világos, hogy a chemtrailnek van-e, lesz-e szerepe a „védőoltások” kiszórásában, ha már egyszer világszerte annyira nő az ellenállás a védőoltások beadásával szemben. Valóban nincs még kézzelfogható bizonyíték arra, hogy oltásoknak álcázott anyagokkal próbálják majd csökkenteni a népességet.

A lényeg azonban jelenleg nem ez, hanem az, hogy felvilágosítsuk az embereket arról, hogy az emberiség túlnépesedése alapvetően hazugság.

Ha az emberiség nagyobb része egyetért majd a valótlansággal, akkor eljön az idő, amikor azzal is egyetértenek, hogy egy másik népcsoportnak vagy akár nekik maguknak pusztulniuk kell.

 

Talán ebben több igazság van

Egy bolygójával harmóniában élő, az itt lévő állat és növényfajokra vigyázó, azok szimbiotikus fontosságát elismerő, a vizet gondosan használó, természetes energiákra alapozó, az anyagi értékek helyett a szellemi értékekre hangsúlyt helyező, az önző személyes érdekek helyett a közösség számára nyújtott segítséget elismerő emberiség számára nem lenne korlát egy emberekkel teljesen benépesített Föld.

Az biztos, hogy egy ilyen társadalom nem állna meg erkölcstelen alapokon, de az, hogy mindannyian hibáztunk már életünkben, valamit az, hogy jelen társadalmaink ezzel szemben inkább az ember gyarlóságára, sem mint nagyságára alapoznak, nem elég ok arra, hogy ne törekedjünk az emberiségnek egy etikus alapokon nyugvó szövetségégére.

 

Az ember ne kételkedjen abban, amit tapasztal!

A túlnépesedésről füllentő témára fel kell hívni a figyelmet, s ezért ön is tehet valamit a környezetében. Én elbírom, ha valaki azt mondja rám, rémeket látok. Nagyobb kérdés ez: Elbírja-e a Föld, hogy nagy számú ember hosszan nem annak hisz, amit lát vagy másként tapasztal, hanem megeszi „szaktekintélyek” merev kijelentéseit.

Jónak születünk, majd hibázunk párszor, de egész életünkben van lehetőségünk rá, hogy szembe nézzünk azzal, hogy van gonoszság is a világon. Elhessegethetjük azzal, hogy kijelentjük, hogy valami nem a mi dolgunk, meg azzal, hogy szakértők ezt jobban tudják. Ez nem csökkenti le semelyikünk felelősségét azzal kapcsolatban, hogy a Föld olyan lesz, amilyennek mi formáljuk. Ha megengedjük gonosz szándékokkal rendelkező hatalmasságoknak, hogy „gazdaságpolitikai, geopolitikai, katonapolitikai” és egyéb lózungjaikkal elhomályosítsák a fejünket. Ha megengedjük nekik, hogy a világ teljesen rosszá alakított társadalmi, gazdasági és kulturális berendezkedését természetes folyamatok következményének állítsák be és nem követeljük meg vezetőinktől, hogy önérdekű céljaikat maguk mögött hagyó államférfiakká váljanak vagy ilyenek adják át a helyüket, akkor mi egyszerűen csak a gonosz szándékok eszközei vagyunk.

Könnyű azt mondani, hogy ez volt a TV-ben, azt írta az újság. Ők többségében azt fogják mutatni és mondani, amit uraik céljai igényelnek. Nincs független sajtó, s ez nagyjából minden országra igaz. Vegye észre a hírek mögött a szándékot és tudni fogja mi a hír valójában, bár az is komoly veszély, hogy a hírek nagy részét csak azért írják meg, mert a technika így működik: csontot dobnak a kutyának, hogy el legyen amíg kirabolják a házat.

 

Szakértők megmondják

Nem az a lényeg, hogy mit mond a szakértő, hanem az, hogy ki fizeti. Mindig lesznek szakértők, akik igazolják, hogy a dolgok úgy vannak jól ahogyan vannak. Ha őszinte lenne ő is tudná mondjuk az atomenergia „békés célú” felhasználásával kapcsolatban a következőket.

Őrültség azt gondolni és már az ötvenes években is az volt, hogy a veszélyes atomhulladékok tárolása biztonságos vagy azzá tehető. Nincs olyan anyag a Földön, amivel kapcsolatban kijelenthetnénk, hogy abban elhelyezve a legdurvább atomerőművi hulladékot, a kiégett fűtőelemet, nem lesz majd egy olyan generáció a földön, aminek megoldhatatlan problémát fog okozni. Az ilyen anyagot több SZÁZEZER évre kellene biztonságosan elszeparálni a környezettől. Ez vicc. Még egy metrót sem építenek meg úgy, hogy 20-30 év mulva ne csöpögjön az alagút tetejéből a víz.

Az utókor, ha lesz, nem fogja hazaárulóknak tekinteni az atomerőművek és atomtemetők ma építőit. Lesz rá egy jobb kifejezés: bolygóáruló. Mert ha az emberiség fennmarad, akkor a rájuk hagyott pár ezer éves fűtőelem maradványokkal nem tud majd mihez kezdeni. Körülbelül olyan „optimista” dolog atomhulladékot sóbányákba (USA) vagy a Mecsek kiváló kőzettulajdonságaival bíró mesterséges járataiba tenni, mint ha az ember lefagyasztatná a testét abban bízva, hogy egyszer majd lesz egy technológia, ami képes lesz arra, hogy úgy olvassza ki, hogy közben a testben keletkezett jégkristályok nem roncsolják majd szét az összes sejtjét.

 

Minden rossz?

Egyáltalán nem. Csodálatos művészek hoznak létre alkotásokat minden percben, sportoló teszik a dolgukat magas szinten, zseniális tudósok alkotnak olyan értékeket, melyek tényleg az emberiség jövőjét szolgálják, „hétköznapi” emberek igyekeznek olyan életet élni, amellyel több boldogságot hozhatnak létre környezetükben. Figyelmünket azonban nem rájuk irányítjuk.

Van pár dolgunk: az elvégzett napi munka, az alkotás büszkesége, a család gyámolítása, a szépségek tapasztalása és mások segítése mellet sem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy van egy kis számú emberi lény, akik emberi súlyuknál jóval nagyobb mértékben gonoszságuk termékeivel fényt hintenek a szemünkbe, hogy ne lássunk. Létezésüket egy élet boldog vagy boldogtalan napján is komolyan kell vennünk, különben egyszer már nem lesz holnap.

 További forrás

Feliratkozás a Boldogság Magazin tanácsadójának hírlevelére
Feliratkozás a boldogság-tanácsadó hírlevelére

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizennégy + kilenc =

design by Honlapdiszkont

http://www.mrsewig.com/ black wigs short