Gyermekkori szorongás megszüntetése

A gyermekkori szorongás elég sajnálatos lelki állapot, hiszen még egy boldogtalan felnőtt is elég silány képet mutat, nem hogy még egy szorongó gyermek. Hogyan lássunk neki a gyermekkori szorongás megszüntetésének? Hogyan függ ez össze a gyerekneveléssel?

Ahhoz, hogy valamit megszüntessünk, ismerni kell a dolog természetét. A Wikiszótár így fogalmaz a szorongásról: folyamatos félelem és aggódás érzése.

Aki gyermekneveléssel foglalkozik, annak fontos tudnia azt, hogy a szorongás leggyakrabban nem valami velünk született dolog, hanem rövidebb-hosszabb idő alatt kialakul. Ami velünk született dolog, az az életvidámság – feltéve, hogy nem merült fel semmilyen születési rendellenesség. Ahhoz, hogy gyermekkori szorongás kialakuljon, történnie kellett valaminek vagy akár egy sor eseménynek. Mások egy könyvet teleírnak ezzel a témával, másfél oldalon itt nem fogunk kitérni minden esetre, de áttekintünk néhány jellemzőt.

A szorongás okainak 3 csoportja

Azt gondolhatnánk, hogy a gyermekkori szorongás kialakulásához valami hirtelen sokkszerű vagy a gyermeknevelésben bekövetkezett, hatalmas dolognak kellett történnie. Néha igen, de vannak esetek, amikor hosszú ideig tartó folyamat vagy gyakran ismétlődő apróbb események eredménye a szorongás.
Az első lépés tehát annak feltérképezése, hogy mi a szorongása forrása, de amikor ezt már tudjuk, akkor még nem vagyunk túl a dolog nehezén.

Azt sokan tudják, hogy egy nagyobb lelki megrázkódtatás okozhat ilyen traumát. Talán meglepő, de ebből jöhet ki leggyorsabban a gyerek. A szülő halála vagy fontos hozzátartozó hirtelen eltávozása hosszabb időre, lehetnek forrásai efféle szorongásnak. Az ilyen traumák kezelésének legegyszerűbb módja az, hogy elegendően sokszor elmondatjuk a gyerekkel, hogy mit élt át, mi történt. Először esetleg nem vagy nem sokat akar erről beszélni, de barátságos kérleléssel vagy azzal, hogy csak ritkán és rövid időre térünk ki vele erre, elérhetjük, hogy egyre inkább képes legyen szembenézni azzal, ami történt. Talán furcsán hangzik, de ha a gyerek ahelyett, hogy zaklatottá válna, már unja, hogy ugyanarról meséltetjük, akkor tulajdonképpen már túl van a dolgon.

A felnőtt által kevésbé felfedezhetők a gyerek szorongásának olyan okai, melyek nagyon is hétköznapiak, mint például a rendszeres tanulmányi sikertelenség, a felnőttek elvárásainak való nem megfelelés, barátok általi kirekesztettség, valamely családtag vagy a gyerek közvetlen környezetében lévő más személy általi rendszeres leértékelés. Ugyancsak jó kommunikációban kell lenni a gyerekkel ahhoz, hogy a vele való beszélgetésekből kiderüljön, melyikről van szó, ha pedig már tudjuk, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy megszűnjön az a helyzet és a gyereknek ne kelljen attól tartania, hogy újra és újra előfordul.

Van egy harmadik csoportja is a szorongást kiváltó okoknak. Ez az, amikor valami olyat tett a gyerek, amiről úgy gondolja, hogy az annyira ártalmas tett, hogy ha kiderülne, akkor mindenki megbélyegezné őt attól fogva. Az ilyesmi okozhat komoly gyermekkori szorongást azáltal, hogy igencsak vissza kell fognia magát ahhoz, hogy ez a dolog ki ne derüljön.
Ebből a helyzetből akkor tud kiszabadulni, ha garantáljuk számára, hogy ha elmondja, akkor nem fogjuk neki többé felhánytorgatni. Még azzal segíthetünk neki őszintének lenni, ha elmondjuk neki, hogy gyerekkorunkban mi is elkövettünk egy-két csintalanságot, mi sem voltunk makulátlanok. További fontos biztatás lehet számára, ha megosztjuk vele azt a nagy igazságot, hogy mindenki jónak születik, csak később elkövet egy-két hibát, ami miatt rossznak gondolja magát, de ettől még nem vagyunk rosszak és ő sem az.

Mi a közös minden gyermekkori szorongásban? Az, hogy a gyereknek van egy vagy több problémája, amit sokkal nagyobbnak tart annál, mint amivel meg tudna birkózni.
Akkor mi a módja a gyermekkori szorongás megszüntetésének? Rohanjunk pszichológushoz? Bármi is az oka, a gyerek mellé kell állnunk, segítenünk kell, hogy velünk együtt már elég erősnek érezze magát ahhoz, hogy szembenézzen a dologgal.

Szorongás, ami “csak úgy” létrejön?

Egy másik szótár szerint a „szorongás olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön”. Ilyen meghatározást csak olyan emberek adnak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mik lehetnek a szorongás okai, s ezért „fel kell tételezniük”, hogy másoknak sincs magyarázata. Elég valószínűtlen, hogy minden szorongás mögött valami fiziológiai ok áll. Nem túl valószínű, hogy a többség így születne. Amúgy egy ilyen meghatározásból szerintük az is következne, hogy semmit sem tehetünk a szorongás megszüntetésére vagy hogy a probléma elmebeli megszüntetése helyett a „testnek szóló” gyógyszeres kezelés lenne a „megoldás”. Ez talán jó a „gyártóknak”, de nem hasznos az embernek.

A felnőtt jobban teszi, ha az egyes esetekben feltételezi, hogy van ésszerű magyarázata a gyermekkori szorongás kialakulásának, majd veszi a fáradságot, felderíti és tapintatos kommunikációval a gyerek számára biztosított barátságos környezetben megszünteti a valódi okokat.

A szorongás megelőzése

A gyermekkori szorongás megszüntetése helyett természetesen jobban tesszük, ha eleve nem hagyjuk létrejönni ezt az állapotot. Ne adjunk a gyereknek akkora feladatokat, melyekkel nem tud megbirkózni, ne legyenek túlzóak az elvárásaink, örüljünk velük együtt az apróbb sikereiknek is, dicsérjük meg, amikor akár csak kicsit is rászolgált, dicsérjünk meg mások előtt is, lehetőleg ne büntessük, hanem tanítsuk a szabályok betartására, ne kapjon aránytalanul nagy ledorgálást, de őszintén beszéljük meg vele, ha valamit helytelenül, mások vagy a maga kárára tesz, fogadjuk el a segítségét még akkor is, ha emiatt – például kisgyermekek esetén – nekünk lesz több dolgunk.

 

Hozzászólások

hozzászólás

Boldogság

Boldogság Magazin - Jó hírek, amelyekre szükség van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × 2 =

design by Honlapdiszkont

http://www.mrsewig.com/ black wigs short