Cégvezetők gazdagodásának 3 akadálya

Már annyi annyian írtak a gazdagodás 3, 5, 7, akármennyi „titkáról”, hogy fel sem merül bennünk, hogy mi magunk akadályozzuk magunkat abban, hogy a cégünk gazdagodjon.

A gazdagodásnak több akadálya is lehet, de ezek összefüggenek a pénz lehetőségeivel. Furcsa lehet a pénz lehetőségeiről beszélni, amikor általában az ember pénz teremtési esélyeiről vagy a cégek bevételszerzési lehetőségeiről szoktak elmélkedni.

Aki azt hiszi, hogy az itt leírtakkal azt állítom, hogy a pénz elsődleges fontosságú, az téved, mert tudjuk az igazságot, ami az, hogy a család, az emberi kapcsolatok, a társadalmi együttműködés, mind előrébb való, mint a pénz. Általában gyereknevelési problémákat segítek megoldani szülőknek, tanároknak. Így találkozom azzal is, hogy a szülők milyen mértékig vannak elkötelezve a különböző színvonalú megélhetés biztosításának.

Lehetséges lelki gazdagság és van anyagi gazdagság is. Ezek nem zárják ki egymást. Azonban ha már úgy alakult, hogy a pénz a csere eszköze mai társadalmainkban, akkor a pénzről való okos gondolkodás hiánya túl sok figyelmet von majd el pontosan attól, amit értékesebbnek tartunk, az emberi, baráti és családi kapcsolataink boldogságától.

 

Bonyolult pénz?

Mivel a pénz körül minden túl van bonyolítva a társadalomban és már-már úgy tüntetik fel, hogy csak “komoly” zseniknek adatik meg, hogy értsék, mikor, mit kell tenniük a pénzmennyiség növelésének érdekében, ezért nem ebben az irányban haladunk, hanem egy másik, nyilvánvaló és ilyen egyszerűen ritkán kimondott irányban.

Aki valami bonyolultra vágyik, az menjen másfelé. Fogalmazzunk meg itt az elején egy nem a témánkba vágó kérdést, hogy milyen fontos lehet valami, ami egyszerű: Vajon az emberiség a mai létszáma mellett melyiket tudná nélkülözni; azt a nagyon egyszerű dolgot, hogy kerék vagy azt a meglehetősen összetett dolgot, ami az atomerőmű?

A pénzzel kapcsolatban sok kettősség van, amit érdemes tisztázni. A következőkben háromról lesz szó.

Az ugye nyilvánvaló, hogy nem arról a fajta gazdagodásról beszélünk, amikor valakinek az ölébe hullik valami örökség vagy lottó nyeremény, a korrupció pedig … szóval hagyjuk. Ez a fajta gazdagodás valóban egyszerű és viszonylag ritka, de mi itt olyan utakról beszélünk, amin bárki tud járni, az is, akinek nincs ideje pár millió évet várni az öt találatosra. Nincs semmi baj azzal, ha lottózik valaki, de érdemes olyan úton (is) járni, amelyen inkább rajtunk múlnak a dolgok.

 

Máshol van a pénz

Általánosan elterjed téves elképzelés, hogy ahhoz, hogy valahol pénz legyen, ahhoz valahol máshol pénzhiánynak kellene lennie. Ez azt okozhatja még a menő cégvezetőnek is, hogy amikor nem elégedett a bevétellel, akkor azt gondolja, hogy ez a konkurencia miatt van, mivel “talán náluk van az a pénz, amit mi nem tudtunk mint bevételt megszerezni”.

Nem kell hozzá valami összeesküvés elmélet hívének lenni, hogy lássuk, a pénz mennyisége folyamatosan növekszik a társadalmakban. Csak úgy ontják a „nyomdák”. Még ha az gyakran megesik is, hogy egy ország vagy térség kiszivattyúzza a pénzt kevésbé erős térségekből, még a szegényebb helyen is nő a pénz mennyisége. Az már más lapra tartozik, hogy mi van az értékével. Ne kanyarodjunk azonban félre.

„A gazdagodás egyik fő akadálya, ha elfogadjuk, hogy nekünk azért van kevesebb, mert másnak sok van.”

Persze pár családot leszámítva, szinte mindenkinél vannak gazdagabbak és néhány piacvezető cégtől eltekintve majdnem minden más cég vezetése elmondhatja, hogy más cégek több bevételt csinálnak (a nyereség mértéke más téma, amire most nem térünk ki).

Ha úgy gondolkodunk, hogy „nem lehet jóval több pénz teremteni, mert mások sokat csinálnak”, akkor ezzel jelentősen zsugorítjuk saját magunk vagy cégünk vagy vezetőségünk önbizalmát. Azzal, hogy kijelentjük, hogy mások vagy más cégek miatt nem termelünk eleget vagy jobban, azzal lemondunk róla, hogy utolérjük vagy meghaladjuk őket.

Még ha esetleg mások korrupt viselkedése is az oka annak, hogy valaki más vagy valamely más cég jóval több pénzt hoz létre, egy cég, vállalkozás vagy magánszemély akkor sem engedheti meg magának, hogy akárcsak gondolatban lemondjon saját maga hatást kiváltó képességéről.

Az ember talán nem képes kiiktatni a piacot torzító mesterséges akadályokat, de ha anyagilag boldogulni akar, akkor a piac maradékáért – ami néha nem is kicsi – igenis érdemes megdolgozni. Ugyanez igaz egy munkavállalóra is – nem altathatja el magát azzal, hogy azért kevés a fizetése, mert másoknak sok van, mert amilyen mértékben így hiszi, olyan mértékben ilyen is marad a pénzügyi helyzete.

 

Miért nem takarítunk meg pénzt?

Az álló pénz olyan, mint az állóvíz, ami megposhad. Ahogyan egy teherautó akkor értékes, ha árut visznek vele, amiért fizetséget ad valaki más, úgy a pénzről is elmondható, hogy amikor áll, akkor nem sok hasznot hajt.

Persze sok más oka is van annak, ha egyének vagy cégek nem takarítanak meg pénzt, azonban az egyik ezek közül éppen az, hogy úgy látják, ezzel romlik az összegyűjtött pénz értéke. Még ha ez gyakran igaz is, de egy biztos. Aki nem takarít meg pénzt vagy pénzre cserélhető értéket, annak nagyobb gondja lesz, hogy egyáltalán nem lesz pénze, mint az, hogy a félretett pénz később valamivel kevesebbet ér, mint amikor megtakarították.

Amikor cégek vagy családok nem takarítanak meg pénzt, akkor sokszor arra hivatkoznak, hogy amúgy is kevesebb a bevétel, mint a kiadás, tehát hogyan is tehetnének félre a semmiből vagy a mínuszból?

Egy ilyen nehéz helyzet megállítására természetesen szükséges tenni valamit a bevétel megemelésére (és az a fontosabb), de nincs olyan kevés pénz, amiből nem lehet félre tenni néhány százalékot. A százalék pontos mértékénél fontosabb maga a tény, hogy a cég vezető vagy a család pénzügyi felelőse döntést hozzon arról, hogy meg fog takarítani valamennyit – ha ez csak egy százalék, akkor annyit.

 

A pénz tényleg oda megy, …

Azt mondják, hogy a pénz oda megy, ahol már amúgy is van.

A közmondásban nincs benne, hogy oda megy, ahol sok van. Oda megy, ahol van.

Első lépésként tehát tegyünk róla, hogy legyen valamennyi. Ha amúgy sincs sok pénz, akkor mit számít, ha egy százalékkal kevesebbet költünk? Semmit. Ne kicsinyeljük le, akármilyen kevés is az így megtakarítható összeg. Amikor jobban kezd menni, akkor majd növelhetjük a százalékot. Van aki sokkal többet is megengedhet magának, de aki eljut akár csak 10%-ig, annak jó esélyei vannak arra, hogy ne érezze többé a pénztelenség szorítását. A cél persze nem ez, ez csak egy lépcső és elérhető a gazdagodás.

Vegyük tehát észre, hogy a gazdagodás egyik akadálya az az elképzelés, hogy nincs miből félretenni.

 

A pénz legjobb állapota

Amióta csak pénzt használ az ember, újra és újra felmerül, hogy mennyit költhet és mennyit kell megtakarítania. Vannak értelmes tanácsok ezzel kapcsolatban, de nem térünk most ki ezekre. Egy üzletember és egy család is be tudja állítani ezek helyes arányát. A gazdagodásnak azonban van egy olyan összetevője, amit a pénz két állapota szabályoz.

Azt, hogy ki mennyire gazdagodik, azt legalább két dolog befolyásolja.

“Az egyik az, hogy megtakarít-e pénzt, a másik pedig az, hogy áramlásban tart-e pénzt.”

A pénz két állapota közül az egyik az „álló pénz”, a másik az áramlásban lévő. Néha kicsi a különbség e kettő között. Az otthon vagy a cégben páncélszekrényben pihenő pénz mozdulatlan, tehát nem termel hasznot, de még az ilyen pénz is jobb annál, mintha egyáltalán nem takarítunk meg pénzt.

 

A pénz előnyös állapota

A pénz előnyösebb állapota az, amikor áramlásban van. Ez azt jelenti, hogy működik. Úgy is mondhatjuk, hogy végzi a dolgát. A cégvezetők ismerik ezt. Termelő eszközt vagy anyagot vásárolnak, amiből áru lesz vagy szolgáltatás, végül ebből kijön némi nyereség. Mások pedig egyszerűen csak befektetik valamibe, amitől több pénzt várnak vissza.

A család biztonságos befektetésbe helyezett pénze talán nem hoz sok pluszt, de legalább áramlásban van a pénz. Az egy másik kérdés, hogy jó, ha az így lehelyezett pénz legalább nem veszít az értékéből, sőt inkább gyarapszik, de messze vezetne ennek kibontása és ezek a sorok nem akarják a világgazdaságot, vagy az országok pénzügyi rendszerét elemezni. Az bankárok, tőzsdei szakértő és más hozzáértők feladata.

Az arány nem mindegy. Minél több pénzt tart valaki áramlásban, annál jobbak a gazdagodás esélyei, de ez nem ok arra, hogy azt mondjuk, mivel nekünk csak kevés van, ezért nem lendítünk semennyit sem áramlásba. Ez a kifogás ugyanis teljesen megakadályozza a pénz áramlását, a pénz áramlásának gátlása pedig komoly akadálya a gazdagodásnak.

 

A gazdagodás leküzdhető akadályai

A gazdagodás előtt persze lehetnek más akadályok is, de ezt a hármat, mint nagyon jellemzőt most kiemeltük, mint olyanokat, melyek egymással több ponton is összefüggenek és melyeket szinte egy döntéssel elintézhetünk. Ez a három nagyon is útjában áll azoknak a cselekvéseknek, melyekkel sokan próbálkoznak gazdagodást remélve, de melyek talán pont azért nem hoztak eddig eredményt, mert ezek az alapvető akadályok még jelen voltak.

1. Érdemes tehát felismerni, hogy mások gazdagodásának nincs jelentős köze ahhoz, ha mi nem gyarapodunk, ne gyengítsük tehát saját erőnket azzal, hogy másokat hibáztatunk saját jól irányzott döntéseink vagy cselekvéseink hiányáért.
2. Nem akkor kell elkezdeni megtakarítani, amikor majd lesz elég pénz, mert az ilyen „akkor” ritkán jön el, ha nem kezdünk el megtakarítani már a kevésből. Az az optimális hozzáállás, ha a megtakarítás részévé válik az életmódunknak.
3. Ki-ki a maga által elvárt biztonságos megoldást választva, de helyezze áramlásba azt a pénzt vagy annak egy részét, amit már megtakarított.

 

„Az a mocskos pénz” +1 utolsó kívánság

A gazdagodásnak, pénznek ezt a három akadályát bárki legyőzheti. A pénzzel kapcsolatban van persze még több fontos dolog, amit szinte mindenki ismer, de kevesen gyakorolják. Ilyen például az, hogy ne legyünk finnyásak a pénzzel, mert ha túlságosan mocskos dolognak tartjuk, akkor miért is lenne nekünk sok belőle?

© 2017-2019. Boldogság Magazin

 

Hozzászólások

hozzászólás