Boggie a boldogságról

Csemer Boglárka Boggie boldogságról, pályafutásról, szerelemről mondja el nézőpontjait.

Boldogság Magazin:

– Mekkora út vezetett odáig, hogy megnyerd a Dal 2015-öt?

Boggie:

– Hmm. Hát ez egy vaskos kérdés. De hát elég hosszú út. Ha mondjuk három évvel ezelőtt kapok egy ilyen eredményt, vagy egy ekkora sikert, akkor nem bírnám el. Az biztos hogy nem bírtam volna el. Tehát valahogy azt gondolom, hogy az életben mindig akkor jönnek a sikerek meg a pofonok amikor a legjobbkor. Ahogy ezt nem tudom másképpen mondani. Tehát most olyan sok minden kerek körülöttem, meg én magam is ezt érzem, hogy nagyon egyben vagyok, hogy … hogy ezt többször el is mondtam a műsor közben, hogy nagyon készen állok erre a feladatra, hogy Bécsben képviseljem az országot. De hogy a ha részletekbe bele kéne menni akkor nyilván rengeteg vívódás, kudarc, fent-lent, elég jó vagyok-e, elég jók a dalaim jaj isten, lesz-e elég koncertem, eljönnek-e elegen, tehát ez a művész út mindig egy ilyen típusú kétségekkel terhelt út. De most végül is mondhatom azt, hogy ez a második év, hogy ilyen nagyon nagy dolgok történnek a karrieremben és ez szoros összefüggésben áll a lelki fejlődésemmel.

Boldogság Magazin:

– Tudom, hogy elég régóta dolgozol azon, hogy ilyen vagy hasonló sikereket elérj és gondolom, hogy lett volna okod rá, hogy feladd egypárszor. S mit tanácsolsz azoknak akik mondjuk ugyanezen a pályán mozognak mint te, vagy akár teljesen mással foglalkoznak, egy egészen hétköznapi foglalkozással akár?

Boggie:

– Szerintem minden pályához kellenek társak, bármilyen szakmát válaszon is az ember, tehát magányosan nagyon nehéz ezt végig csinálni, mert az emberben állandóan bujkál a kétség, a félelem, a nem tudom én, hogy tényleg elég jó vagyok, elég lesz az amit csinálok, meg tudom én jól csinálni, mit fognak szólni hozzá és akkor nem csak a külvilágnak a megítélése, hanem a saját önmagadnak a megítélése is még egy ilyen terhes állapot. Szerintem hogy az ember ne adja fel, hogy kitartó legyen kellenek nagyon jó barátok, nagyon jó család. Valamelyik a kettőből, vagy legalább az egyik.

Tehát egy olyan ember aki kicsit segít, elmondja, hogy nyugodj meg, minden rendben lesz, nekem például erre nagyon … nagyon jó támaszom most már a férjem, aki tényleg ezt a teljes utamat végig követte, végig asszisztál. Így nagyon tudtam rá támaszkodni. Továbbá nagyon szoros barátságot ápolok nagyon sok művésszel, olyan énekesekkel és énekesnőkkel akik hasonló úton akarnak járni mint én. Én mindenben támogatom őket, mert tudom, hogy annál nehezebb nincs mint mikor a saját utadat akarod járni. Ehhez is társak kellenek.

Boldogság Magazin:

– Mi számodra a boldogság?

Boggie:

– Boldogság számomra maga az élet.

– Tehát mondhatjuk, akkor hogy számodra minden pillanat boldogság az életben?

– Mondhatjuk igen. Vagy még azt mondanám, a boldogság számomra maga az élet és maga a szeretet. Ezt a kettőt mondanám.

– Rendben, azzal megleptél a válasszal, akkor meg is kérdezném. hogy hová könyveled el azokat a pontokat ahol ahol veszteség van, vagy kudarc, vagy bármilyen amit nem kívánunk senkinek?

– Amikor benne vagy a rossz pillanatokban akkor nyilván nem az a legboldogabb pillanatod, hanem akkor azt érzed, Úristen már megint kaptam valamit, lehet, hogy ebből hogy fogok felállni, jaj miért én kapom, akkor jönnek ezek az önostorozó gondolatkőrök. De ha az ember kimászik belőle, és kijön a gödörből s újra felmászik a dombra, akkor visszanézve annyira hálás, de jó hogy kaptam ezt a pofont. Legalábbis az én életemben mindig ez volt.

Amikor benne voltam a slamasztikában, akkor így keseregtem, sajnáltattam magam, nem értettem, hogy ezt miért én kapom, miért kell ennyit szenvednem idézőjelben, és amikor kimásztam belőle, akkor rájöttem ennek értelme volt. Ennek az volt az értelme, hogy megtanulja azt hogy. Vagy az volt az értelme, hogy most tudjam értékelni azt, hogy minden szép és jó. Tehát nyilván nekem is vannak szomorú pillanataim, de hát az élet ettől izgalmas, hogy ezeket megtanuljuk kezelni, megtanulunk felülemelkedni és tanulunk állandóan.

Boldogság Magazin:

– Rendben. Milyen tanácsot adnál egy szülőnek, hogy hogyan nevelje a gyerekét? Ezt azért kérdezem, mert a boldogság azért, ilyen … felületekkel is foglalkozik és ez érdekel minket?

Boggie:

– Hát még nem tudok olyan nagy tapasztalatokkal szolgálni ez ügyben, mert még nem vagyok édesanya, de az elsődleges főszempont nyilván a szeretet, de ez nagyon sok édesanyában ösztönösen és nagyon mélyen benne van. A másik pedig, hogy azt higgyük el a kis gyermek is, még ha pici is, már egy önálló, önálló lény, egy önálló lélek, meg egy önálló személyiség. S egy szülőnek szerintem az a feladata, hogy ezt a személyiséget hagyja virágozni, meg bontakozni, s lehető legkevésbé levagdosni a szárnyait, és hogy kiteljesedjen ez az ember, ez a személyiség. Valahogy így ezt tudnám most mondani, de nyilván ha megkérdezne egy anyukát aki egyszerre három kis gyereket nevel, lehet, hogy teljesen mást mondana. De most így ebből a székből ez jutott eszembe.

Boldogság Magazin:

– Mit üzennél azoknak, akik szerelmesek, hogyan tartsák fenn a kapcsolatukat? Tehát ahogyan te látod ezt.

Boggie:

– Számos … érdekes történetet. Van a Veszedelmes viszonyok című regény, amiből film is készült. Arról szól, hogy van egy örült fickó aki azzal szórakoztatja magát, hogy manipulál nőket, hogy beleszeressenek. Ezt tökélyre fejleszti és tényleg nagyon sok nő szerelmes belé, pedig egyébként egy – hogy mondjam – egy középszerű, gonosz alak tehát még így is hívhatnánk, de a csábítás művészetét azt nagyon-nagyon érti.

A könyv arról szól, hogy végül egy olyan lánnyal akarja ugyanezt eljátszani, akibe ő maga is beleszeret. Meglepődik, hogy ilyen van, viszont a lány férjes, és lány annyira erényes hölgy, hogy nem adja át magát ennek az érzelemnek. Soha nem csalja meg a férjét, viszont belehal ebbe a szerelembe, huszonhárom évesen. És ez nagyon érdekes történet volt számomra mert úgy e kislány korában az ember olvassa ezeket a nagy romantikus regényeket, meg úgy e a filmművészet is tele van ilyen nem tudom milyen szerelmes történetekkel, hogy jön a herceg a fehér lovon. Majd biztos megérzem ha jön az igazi és ezzel teljesen eldeformálják képét az embereknek a szerelemről, mert hogy szerintem az igazi szerelemnek van egy nagyon erős szeretett alapja. Sokszor az van, hogy azt csináljuk amit ez az örült fickó csinált a veszedelmes viszonyokban, belehajszoljuk magunkat egy ilyen vágyott állapotba, aminek se teteje se alja, vagy hogy mondjam nincs igazán gyökere, csak lebegünk egy hullámmal, amit nagyon élvezzünk, meg nagyon jó, meg fú, de ahogy ez elmúlik akkor az embernek leesik a fátyol a szeméről és akkor ránéz arra, te Úristen ki ez az ember? Tehát nyilván fontos dolog a szerelem, meg kell egy párkapcsolatban de nagyon fontos hogy legyen egy szeretett alapja. És ugyanebben a könyvben olvastam egy nagyon érdekes dolgot, hogy a latin nyelveken a szerelem amor, amur, ez nyelv fejlődés szempontból a következőt jelenti, az ‘a’ az a -ba,-be, -ban, -ben, -ig, a ‘mor’ pedig a halál, magyarán a nagy szerelem szavunk azt jelenti, hogy a halálba, a halálig. Ami szerintem egy nagyon durva dolog és amikor ezt elolvastam ezt a könyvet és ezt realizáltam, akkor egy kicsit meg is ijedtem a szerelemtől, hogy én tényleg erre vágyok, hogy belehaljak valamibe, de ne belehaljunk már, hanem tudom én, de élvezzük az életet és szeressük a másikat. Azt is gondolom, sok olyan ember van, aki egész életébe ezt a szerelmet hajkurássza és igazából sohasem találja meg az igazi szerelmet. Mert az igazi szerelem nem az, amibe belehalsz.

– Ezt így érted?

– Igen.

– Tudom, hogy ez furcsa, mert én is nyilván szeretek szerelmes lenni, meg voltam már, de azt gondolom egy hosszú párkapcsolatban is ezt fel lehet tartani, meg ennek van egy természetes hulláma, van amikor nagyon-nagyon pezseg, van amikor nem annyira, de hogy az a feladatunk, hogy az az ember akit szeretünk és tisztel mélyen, tisztelettel azzal átlendüljünk ezeken az esetleges nem pont nem tudom melyik hullámhegynek a tetején, legyen egy olyan mély kapocs, ami átlendít ezeken.

Boldogság Magazin:

– Sokan fognak örülni annak amit mondtál. Ezek után a magasztos területek után, mint például a gyerek és szerelem egy harmadik prózaibbat szeretnék kérdezni tőled, mert hogy azért a mai időkben, de régebben sem volt ez másképp, azért kellett egy anyagi stabilitás, ahhoz hogy megéljen az ember. Te hogyan kezeled az üzletet, a pénzügyeket?

Boggie:

– Hát azért én ennek is megjártam az alját, én nem egy gazdag családból származom és nekem nagyon hamar a saját lábamra kellett állni, és ki kellett találni miből élek meg és hogy, és nagyon sokáig aggódtam ezen a dolgon. Úristen, hogy lesz pénzem. Meg nagyon sokáig egyébképpen, azt csináltam, hogy hasonlítgattam magamat másokhoz. De jó neki, bárcsak nekem is ilyen jómódú szüleim lennének, de jó neki hogy kapott egy lakást, de jó neki hogy kapott egy autót. És akkor elkezdtem rájönni, hogy egy csomó olyan gyermek aki mondjuk ebben nőtt fel, nem is feltétlenül tudja ezt értékelni. Miközben ő megkapta mondjuk húsz évesen azt amit én megteremtettem magamnak huszonöt-hat évesen, akkor ugye azon vettem észre magam, hogy én erre tök-büszke vagyok. Azon vettem észre … Azt vettem észre, hogy aki ezt megkapta, az meg valahogy nem is tud vele élni, vagy nem is érti vagy érti, hogy Úristen de jó.

Boldogság Magazin:

– Tehát úgy gondolod, hogy egy jobb start ha az embernek saját magának kell megteremtenie a dolgokat?

Boggie:

– Hát azt gondolom, hogy nagyon tanulságos igen. Azon nagyon sokat szoktam gondolkodni, hogy ha nekem lesz gyerekem nyilván én is mindent meg akarok neki adni, de azt nagyon fontosnak fogom tartani, hogy megtanítsam neki, hogy ez azért nem olyan könnyű, nem olyan könnyű ezeket a dolgokat megteremteni saját magadnak a XXI. században. S hogy kapjon egy olyan nézőpontot, hogy ezt tudja értékelni. Ne legyen számára evidens, hogy Úristen saját lakásban lakunk. Vagy nem tudom, nincs még mondjuk saját lakásom, ez egy következő állomás, de hogy az tény, hogy amióta elengedtem ezt a dolgot, hogy hasonlítgatom saját helyzetemet jobb módú társaimhoz, azóta például sokkal több jó dolog történik velem, meg sokkal több munkám van. Amint elfogadtam azt az állapotot, hogy oké, hogy nekem meg kell ezekért dolgozni, akkor meg is fog érte dolgozni. Meghoztam ezt a döntést, ahelyett hogy sajnáltattam volna magam, de jó XY-nak, azután rögtön egyre több munkám lett.

Boldogság Magazin:

– Hogyan látod, hogy a világ és az emberek csak ugyan olyan rosszak lennének, vagy olyan rosszak lennének az állapotok, mint amiket a média túlnyomó többsége sugall?

Boggie:

– Szerintem nem, szerintem van egy határozott fejlődés, és egyre több az olyan ember az igazi értéket keresi a minden napjaiban is, aki úgy hoz döntéseket, hogy ezt teszi előtérben és már a tévé abszolút nem szolgálja ki a társadalom nagy részének az igényét, itt gondolok első sorban a kereskedelmi televíziózásra. Azt hiszem egyre többen vagyunk akinek nyílik ki a szeme és akik keresik a megoldást, meg a szépséget, meg az értéket. Nagyon remélem efelé elmozdul a világ is.

– Köszönöm szépen.

– Nagyon szívesen.

Boldogság Magazin
Átirat: Szabó Miklós János

Következő interjú: Akinek sikerül a varázslat – Horányi Julival beszélgettünk

Hozzászólások

hozzászólás

Boldogság

Boldogság Magazin - Jó hírek, amelyekre szükség van.

design by Honlapdiszkont

http://www.mrsewig.com/ black wigs short