Az ember álmai megvalósulnak
Alcím: Wankel és Albert!
Hányszor hallottuk már, hogy ne álmodozz, mert annál nagyobbat fogsz csalódni! Ez a rövid és igaz történet arról szól, hogy az ember álmai megvalósulnak – néha annak ellenére, hogy már maga is elfelejtette és még csak nem is tett érte különösebben.
Albert a legjobb barátom volt az általános iskolában. A felnőttek gyakran gondolják úgy, hogy egy 11 éves csak játékon, sporton esetleg valami „rosszaságon” töri a fejét, de Albert és én nagyon gyakran az emberiség technikai fejlődésén elmélkedtünk. Iskolából hazafelé megálltunk az utcán az ő lakásuktól és a miénktől is majdnem félúton, ami körülbelül a zöldséges előtti placcot jelentette. Én valamivel álmodozóbb voltam, ő pedig rendkívül precíz, de az általános diák hozzáállással szemben mindketten jók voltunk matekból és fizikából. A különbség, ami köztünk volt azzal festhető le, hogy ha örökmozgókról beszélgettünk, akkor Albert meggyőzően érvelt arról, hogy ilyen nem lehetséges, míg én bár tudtam, hogy az övé az elfogadott tudományos nézet, mégsem akartam beletörődni. Az alapállásom az volt, hátha mégis lehetséges.
Egy napon egy különleges motor tervéről kezdett nekem beszélni, amit egy Felix Wankel nevű feltaláló álmodott meg. Anélkül, hogy belemennénk itt a technikai részletekbe, annyit azért érdemes róla tudni, hogy olyan szerkezetről van szó, amelyben nincsen a hagyományos autók motorjában lévő dugattyú, amely függőleges irányban le és fel mozog. A wankel motorban egy forgó (pontosabban bolygó) tárcsa van, ami miatt ugyanakkora térfogatból háromszor akkora teljesítményre képes. Tervasztalon gyönyörű volt ez a koncepció, de a gyárak sorban adták fel a további kísérletezést ezzel a motorral, mert rengeteg megoldhatatlannak látszó technikai nehézség adódott, mint például a tökéletlen tömítés.
Albert meggyőzően sorolta, hogy miért nem lesz ilyen motorral hajtott autó. Értettem minden szavát, de hinni akartam, hogy nem bukhat el egy ilyen nagyszerű ötlet, egy ilyen egyszerű és nagy teljesítményű motor terve.
Ahogyan szoktuk, már ott álltunk már vagy egy-két órája, s a végén kijelentettem, hogy nem érdekel hogyan oldják majd meg ezt a sok technikai nehézséget, a lényeg az, hogy egyszer a jövőben én vezetni fogok ilyen autót.
Az iskola befejezése után eltelt vagy 20-25 év. Régóta nem láttam Albertet, de mindig baráti szeretettel gondoltam vissza rá, de nem gondoltam már erre a beszélgetésünkre. Egyszer csak valamelyik osztálytársunk megszervezte az első osztálytalálkozónkat. Oroszlányba találkoztunk egy étteremben. Én Budapestről késve érkeztem. Mivel az új autóm még nem érkezett meg, a feleségemtől kértem kölcsön a Mazdáját – egy RX8-ast -, de kíméletesen hajtottam vele, élveztem egyenletes járását, elegáns formáit és az utat övező dombos tájat.
Amikor megérkeztem, nagyon örültem annak láttán, hogy mennyi régi ismerős gyűlt már össze odabent. Múltak az órák, peregtek képzeletben és szavakban a régi élmények. Úgy elment az idő, hogy a záróra közeledtével át kellett mennünk egy másik helyre. Kimentünk a teraszra, ott bevártuk egymást, majd megbeszéltük, hogy ki kinek az autójába ül be, hogy a legjobban elosszuk az üres helyeket azok között, akik nem autóval voltak.
Ahogy nyitottam az autó ajtaját, Albert megállt tőlem néhány méterre. Pár pillanatig némán ingatta a fejét, majd az autó felé tartva két kezét széles mosollyal ennyit mondott: Te egy wankel-t vezetsz!!
Ekkor jutott eszembe az a régi beszélgetés Alberttel és kissé meghatódtam attól az örömtől, hogy megtörtént velem az, amire mindenki vágyik: megvalósult egy régi célom. Persze ez csak egy apróság és innen kezdve ez már nem volt többé cél. Új célokat hoztam létre.
Szeretnéd, hogy megjelenjen a Boldogság Magazinban egy igaz történet, amiről Te írsz? Küldd be!
Te is beküldhetsz igaz történetet magadról, vagy valaki másról vagy másokról.
Csak olyan írást küldj, amit Te írtál és ami nem jelent meg máshol és amit nem is jelentetsz meg máshol az interneten.
Témája lehet a boldogság vagy valami pozitív történet. Kerüld a negatív sztorikat, mert azzal úgyis tele vannak a napilapok. A Boldogság Magazin nem a napi negatív hírek terepe. Jó, ha történeted további gondolatokat ébreszt, de ha egy egyszerűen csak kedves vagy szép történet, akkor az is nagyszerű. Ne használj trágár szavakat és a történeted ne tartalmazzon megrázó, másokat meghökkentő vagy intim részleteket. Emberi történeteket várunk. Tiszteletben tartjuk mindenki vallásos hitét, de nem jelentetünk meg Istennel vagy vallással kapcsolatos boldogság-történeteket, még akkor sem, ha egyébként bizonyos, hogy a vallások, hitek, Isten számos boldogság forrásai. A Boldogság Magazin nem ígéri, hogy írásod megjelenik, illetve azt, hogy mikor jelenik meg. Írásodat csak akkor küldd be, ha nem számítasz szerzői jogdíjra, hanem arról lemondasz a nonprofit jellegű Boldogság Magazin számára. A történet maga ettől még örökre a Tiéd!
Így küldd be!
1. Regisztrálj a Boldogság Magazin oldalra!
2. Jelentkezz be a felhasználó neveddel és a jelszavaddal!
3. Majd kattints a “Cikk beküldés”-re (a főoldal alján)!
